Blog

A kukorica piaci értékét és értékesíthetőségét nagyban meghatározza a szemtermésben mérhető mikotoxin-szint. Ezeket a toxinokat olyan gombák termelik – elsősorban Aspergillus, Fusarium és Penicillium fajok –, amelyek a sérült növényi szöveteken keresztül jutnak be a növénybe. A fertőzés legfontosabb kapuját pedig nem az időjárás, hanem a rovarkártevők rágási sebei nyitják meg – a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke munkája lényegében szabad utat enged a toxintermelő gombáknak.

A két legfontosabb kártevő – a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) – évente két, károsító nemzedékkel jelentkezik. A nyári második generáció ráadásul pont akkor a legaktívabb, amikor a kukorica már annyira magas, hogy a hagyományos önjáró permetezőgépek jelentős taposási kárt okoznának, vagy egyáltalán nem tudnak rámenni a területre. A beavatkozás időzítése – a tojásrakási csúcsban, az első lárvák kibújása előtt – kritikus: néhány napos csúszás már komoly hatékonyság-csökkenést eredményez.

Ebben a helyzetben válik a drón a legcélszerűbb eszközzé: 2–3 méterrel az állomány felett repülve, taposási kár nélkül juttatja ki a szert pontosan akkor, amikor a földi gép már nem opció. A 2026-ban drónos kijuttatásra engedélyezett Mimic és Coragen 20 SC rovarölők éppen ezt a két kártevőt célozzák – és mindkettő alkalmazható DJI Agras T30 drónjainkkal. A GPS-vezérelt, egyenletes terítés és a felülről érkező légáramlás a cső közelébe is bejuttatja a hatóanyagot, ahol a lárvák ténylegesen kárt tesznek.

Ha az idei kukoricatermést mikotoxin-szempontból is biztonságosan szeretné betakarítani, a védekezést érdemes már most időzíteni. Foglaljon kezelési időpontot – meteorológiai adatok és tojásrakási előrejelzés alapján segítünk megtalálni a leghatékonyabb beavatkozási ablakot. Visszatérő ügyfeleinknek továbbra is 15% kedvezményt biztosítunk.

Az Agrofly Kft. csapata teljes készültségben várja a 2026-os szezont! Drónjaink karbantartása befejeződött, az akkumulátorok feltöltve, a keverőállomásunk újrakalibrálva – minden a helyén van a tavaszi munkák megkezdéséhez.

A tavaszi időszak a növényvédelem egyik legkritikusabb periódusa: a vetések fejlődésnek indulnak, és a kártevők is aktivizálódnak. DJI Agras T30 drónjaink már az első hívásra készek bevetésre – legyen szó gabona, repce vagy kukorica védelméről.

Pickupra épített töltő-keverő állomásunk lehetővé teszi, hogy bárhol az országban hatékonyan és gyorsan dolgozzunk. Nincs szükség nehézgépek szállítására vagy bonyolult logisztikára – egyetlen pickup elegendő a teljes művelethez.

Ha Ön is szeretné kipróbálni a drónos növényvédelmet, vagy már ismeri az előnyeit és szeretne időpontot foglalni, keressen minket bizalommal! Az első konzultáció ingyenes, és visszatérő ügyfeleinknek 15% kedvezményt biztosítunk.

A Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) 2026 tavaszán négy újabb növényvédő szert engedélyezett drónnal történő kijuttatásra. Ez komoly előrelépés a hazai drónos növényvédelem szabályozási kereteinek bővítésében.

Az újonnan engedélyezett készítmények a következők:

Mospilan 120 SL (rovarölő) – őszi és tavaszi búzán, durumbúzán, tönkölybúzán, tritikálén és őszi repcén alkalmazható. Levéltetvek, bolhababogarak, repcevirág-bogár, repcebecő-ormányos és repcehernyók ellen hatásos. Alkalmazási feltétel: DropMax sörétes adalék hozzáadása kötelező.

Mimic (rovarölő) – takarmány-, szem-, silókukoricán és kukorica vetőmagon, valamint csemegekukoricán engedélyezett. Kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke ellen véd. Feltétel: DropMax adalék szükséges.

Pictor Active (gombaölő) – napraforgón alkalmazható alternária, rozsda és szklerotínia (fehérpenész) ellen. Feltétel: Arrest permetlé-javító szer hozzáadása szükséges.

Elatus Era (gombaölő) – őszi és tavaszi búzán engedélyezett vörösdermesztő ellen. Feltétel: Arrest permetlé-javító szer alkalmazása kötelező.

Emellett az alábbi, korábban engedélyezett készítmények szintén kijuttathatók drónnal:

Coragen 20 SC (rovarölő) – kukoricán alkalmazható kukoricamoly és kukoricatok-bagolylepke ellen.

Mospilan 20 SG (rovarölő) – cseresznyén, meggyen és dión engedélyezett cseresznyelégy és nyugati dióburok-fúrólégy ellen.

Combi-protec (csalétek és rovarölő) – hatásjavító segédanyaggal kombinációban juttatható ki drónnal.

Amistar Sun 325 SC (gombaölő) – napraforgón alkalmazható alternáriás levél- és szárfoltosság ellen.

Fontos megjegyezni, hogy a növényvédő szereken felül bio készítmények és lombtrágyák drónnal történő kijuttatása is lehetséges, mivel ezek nem minősülnek növényvédő szernek, így nem esnek a Nébih engedélyezési kötelezettség hatálya alá. Ez tovább bővíti a drónos technológia alkalmazási körét a fenntartható és integrált gazdálkodást folytató üzemek számára.

A Nébih emlékeztette az üzemeltetőket, hogy a drónos kijuttatás során szigorú üzemeltetési feltételeket kell betartani: a repülési magasság legfeljebb 3 méter a növények felett, a maximális repülési sebesség 15 km/h, a cseppméret minimum 200 mikrométeres. Legalább 50 méteres biztonsági zónát kell tartani vízfelszínektől és érzékeny területektől, a szélsebesség nem haladhatja meg a 2 m/s értéket. Az üzemeltetők kötelesek drón-engedéllyel és Nébih-regisztrációval rendelkezni, a kezeléseket agronómus felügyeli.

A 2025-ös mezőgazdasági szezon a drónos növényvédelem szempontjából mérföldkőnek bizonyult Magyarországon. A Nébih adatai alapján az engedéllyel rendelkező drónos üzemeltetők száma meghaladta az 500-at, és az érintett területek nagysága is jelentősen bővült az előző évekhez képest.

Az ágazat növekedésének hátterében több tényező áll. Egyrészt a gabonaárak ingadozása és az inputköltségek emelkedése arra késztette a gazdákat, hogy hatékonyabb, pontosabb kijuttatási módszereket keressenek. Másrészt a drónos szolgáltatók infrastruktúrája és kapacitása is számottevően fejlődött: a nagyobb akkumulátorkapacitású modellek és az optimalizált töltési logisztika lehetővé tette, hogy egyetlen csapattal napi 150–200 hektárt is le lehessen fedni.

A legtöbbet kezelt kultúrák sorában az őszi búza, a repce és a kukorica vezet, de egyre több megrendelés érkezik napraforgó és szója permetezésére is. A drónos kijuttatás különösen az olyan parcellákon bizonyult versenyképesnek, ahol a terep megnehezíti a hagyományos gépek közlekedését, vagy ahol az állomány fejlett volta kizárja a talajon járó gépek alkalmazását.

Az Agrofly Kft. 2025-ös szezonzárója is bizakodóan alakult: visszatérő partnereink száma nőtt, és számos új gazda döntött első alkalommal a drónos kezelés mellett. Köszönjük a bizalmat – várjuk a 2026-os évadot!

2025 elején Magyarország is csatlakozott ahhoz a szűk európai körbe, ahol a hatóságok hivatalosan engedélyeztek egyes növényvédő szereket drónnal történő kijuttatásra. A Nébih az első készítményeket a hazai piacon forgalomban lévő, széles körben alkalmazott fungicidek és inszekticidek köréből választotta ki, amelyekre pontos biológiai hatékonysági és drift-vizsgálatok álltak rendelkezésre.

Az engedélyezési folyamat több évet vett igénybe: a kérelmeket benyújtó növényvédőszer-gyártóknak részletes vizsgálati adatokat kellett igazolniuk a cseppméret-eloszlásról, a terítési egyenletességről és a szomszédos területekre jutó drift-veszteségről – mindezt különféle drón-típusokkal és meteorológiai körülmények között elvégzett szabadföldi kísérletek alapján.

Az engedélyek kiadása nem csupán jogi, hanem gazdasági mérföldkő is: a gazdák és a drónos szolgáltatók mostantól törvényes keretek között alkalmazhatják ezeket a szereket, ami egyben növeli a felelősségbiztosítás kiszámíthatóságát és csökkenti a hatósági ellenőrzések kockázatát. A Nébih az engedélyekhez részletes üzemeltetési feltételeket rendelt – maximális szélsebesség, kötelező puffer zónák, minimális cseppméret –, amelyek betartása a szolgáltatók feladata.

Az Agrofly Kft. az engedélyezési folyamat kezdetétől aktívan együttműködött a hatóságokkal és a gyártókkal, hogy naprakész maradjon a szabályozási változásokkal kapcsolatban. Minden általunk végzett kezelés megfelel a hatályos Nébih-előírásoknak.

A DJI 2022 végén mutatta be az Agras T40 modellt, amely az előző generációhoz képest gyökeresen új megközelítést képvisel: az ikerpropelleres (koaxiális) hajtómű-konfiguráció kisebb horizontális méretű drónt tesz lehetővé hasonló teherbírás mellett. A T40 40 literes tartálykapacitással és 70 kg hasznos teherrel az egyik legerősebb kereskedelmi forgalomban kapható mezőgazdasági drón.

2024 végére a T40 az európai piacokon is széleskörűen hozzáférhetővé vált, és számos hazai üzemeltető megkezdte az átállást vagy a flottabővítést. A T40 főbb előnyei a korábbi T30 modellhez képest:

Nagyobb tartálykapacitás (40 l vs. 30 l), ami kevesebb töltési szünetet jelent és magasabb napi teljesítményt tesz lehetővé. Kompaktabb kialakítás – a szállítás és tárolás egyszerűbb, mivel a hajtókarok összecsukhatók és a drón kisebb helyen elfér egy pickup raktérben. Fejlettebb radar-rendszer: a T40 minden irányban érzékeli az akadályokat, és valós időben módosítja az útvonalát, ami különösen dombos vagy beerdősített területeken értékes.

Az Agrofly Kft. folyamatosan figyelemmel kíséri a piac fejleményeit, és a megfelelő időben flottáját is korszerűsíteni tervezi, hogy ügyfeleinknek mindig a leghatékonyabb megoldást kínálhassuk.

Az Európai Unió drónokra vonatkozó egységes szabályozási keretrendszere – amelyet az EASA (Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége) dolgozott ki és 2021-ben lépett hatályba – alapvetően meghatározza, milyen feltételek mellett vehetők igénybe mezőgazdasági drónok a tagállamokban. A rendelet három kategóriát különböztet meg (nyílt, specifikus, minősített), és a legtöbb mezőgazdasági drón üzemeltetése a „specifikus" kategóriába esik, amely egyedi kockázatértékelést (SORA) és hatósági engedélyt igényel.

A szabályozás egyik kritikus pontja a növényvédő szerek légi kijuttatása, amelyet külön tagállami engedélyezési eljáráshoz köt. Ez magyarázza, hogy egyes EU-tagállamok – köztük Lengyelország, Spanyolország és Olaszország – már korábban engedélyeztek bizonyos szereket drónos alkalmazásra, míg mások, köztük Magyarország, csak 2025-re jutottak el az első engedélyek kiadásáig.

Az EASA 2024 folyamán aktualizálta a mezőgazdasági drónokra vonatkozó iránymutatásait, különös tekintettel az automatizált repülési módokra, a geofencing-követelményekre és a pilóta nélküli légjárművek regisztrációs kötelezettségeire. Ezek a változások közvetlen hatással vannak a hazai üzemeltetőkre is: az Agrofly Kft. minden pilótája rendelkezik az előírt A1/A3 és A2 kategóriás EU-s drónvezetői jogosítvánnyal.

A szabályozási környezet folyamatos változása kihívást jelent az ágazatnak, de egyben piacrendező hatással is bír: a megfelelőségi követelményeket teljesítő, professzionális üzemeltetők versenyhátrány nélkül, jogszerűen végezhetik munkájukat.

Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2023-ban közzétette átfogó tudományos véleményét a drónnal végzett növényvédőszer-kijuttatás kockázatairól és feltételrendszeréről. A dokumentum alapot nyújt a tagállami hatóságok számára az engedélyezési kritériumok meghatározásához.

Az EFSA vizsgálatának főbb megállapításai:

Drift (elsodródás): A drónos kijuttatásnál az egyik legnagyobb kockázat a cseppek szélbe sodródása. Az EFSA adatai szerint a 200 mikrométert meghaladó cseppméret és a 2 m/s alatti szélsebesség melletti üzemeltetés a hagyományos terepi gépeknél mért drifttel összemérhető szintre csökkenti a szer szomszédos területekre való kijutását. Ez alátámasztja a Nébih által előírt minimális cseppméret-követelmény jogosságát.

Biológiai hatékonyság: Több kísérleti eredmény igazolja, hogy a drón által kijuttatott szer – a felülről érkező, egyenletes terítés és a forgó légcsavar által keltett légáramlás miatt – jobb behatolást biztosíthat a sűrű állományba, mint a hagyományos szórófejek oldalirányú permetezése. Ez különösen gabona fungicid-kezeléseknél figyelhető meg.

Környezeti kockázat: A hatóság hangsúlyozza a puffer zónák fontosságát vízfelszínek és érzékeny ökoszisztémák közelében, és a légi kijuttatás alacsonyabb folyadéknorma-igényét is kedvező tényezőként azonosítja (kevesebb vegyszer, kevesebb visszamaradt permetlé).

Az EFSA véleménye megerősíti, hogy a drónos permetezés tudományosan megalapozott, biztonságosan végezhető technológia – feltéve, hogy az üzemeltetők betartják az előírt paramétereket. Az Agrofly Kft. ezeket az irányelveket tevékenysége során következetesen alkalmazza.

Az Európai Bizottság Farm to Fork stratégiája – amely az EU Green Deal részét képezi – 2030-ra 50%-os peszticidhasználat-csökkentést és 20%-os műtrágya-megtakarítást tűz ki célul. E célok elérésében a precíziós gazdálkodás, ezen belül a drónos technológia kulcszerepet tölthet be.

A hagyományos, terepi permetezőgépek jellemzően állandó norma szerint permeteznek, függetlenül attól, hogy az adott parcellán valóban szükség van-e a teljes dózisra. Ezzel szemben a drónos megközelítés – különösen NDVI-térképekkel kombinálva – lehetővé teszi a változó norma szerinti kijuttatást (VRA, Variable Rate Application): a kezelés pontosan oda kerül, ahol szükséges, felesleges terhelés nélkül.

Az EU Horizon Europe kutatási programja 2022–2026 között több projektet is támogat, amelyek a drónos precíziós növényvédelem hatékonyságát és ökológiai lábnyomát vizsgálják. A korai eredmények szerint egyes esetekben 15–30%-os szermegtakarítás is elérhető anélkül, hogy a biológiai hatékonyság csökkenne.

Magyarország számára a Farm to Fork célok különösen relevánsak: a nagy, összefüggő szántóterületek ideális terepet kínálnak a drónos permetezés nagyüzemi alkalmazásához. Az Agrofly Kft. hisz abban, hogy a fenntartható és hatékony növényvédelem nem egymást kizáró fogalmak – hanem éppen ellenkezőleg, egymást erősítik.

2022 novemberében a DJI Agri Innovation Forum keretében a világ vezető dróngyártója bemutatta az Agras T40 modellt – a vállalat addigi legfejlettebb mezőgazdasági drónját. A készülék koaxiális (ikerpropelleres) hajtóműves kialakítása teljesen új kategóriát nyitott az agrár-drón piacon.

A T40 legfontosabb jellemzői a bemutatókor:

40 literes folyadéktartály és 70 kg maximális felszállótömeg – ez az Agras T30 kapacitásának közel másfélszerese. Az ikerpropelleres konfiguráció ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a drón kisebb horizontális mérete ellenére erős felső légáramlást hozzon létre, ami javítja a szer behatolását a növényi állományba.

Omnidirekcionális radar: a T40 minden irányban érzékeli az akadályokat (elöl, hátul, oldalt és alul is), és valós időben alkalmazkodik a terephez. Ez a funkció különösen hasznos szőlőkben, gyümölcsösökben vagy tagolt szántókon való munkavégzéskor.

Fejlettebb akkumulátorrendszer és gyors töltési lehetőség: a T40 akkumulátorai DJI töltőállomással 9 perc alatt feltölthetők, ami minimálisra csökkenti az állásidőt. Ez a funkció a napi kapacitást érdemben növeli, különösen több drónból álló flottánál.

A T40 megjelenése jelezte, hogy a mezőgazdasági drónok világa gyors technológiai fejlődés előtt áll, és a következő évek várhatóan még komolyabb ugrást hoznak a kapacitások és az automatizálás terén.

2022-ben az európai országok eltérő álláspontot képviseltek a drónos növényvédőszer-kijuttatás kérdésében. A közösségi jog (a 2009/128/EK irányelv) alapértelmezés szerint tiltja a légi kijuttatást, de az irányelv lehetőséget biztosít tagállami eltérésre, ha az alkalmazás biztonsági és környezeti feltételei teljesülnek, és nincs megfelelő földi alternatíva.

Egyes tagállamok már korán kihasználták ezt a lehetőséget. Spanyolország mediterrán mezőgazdaságában – különösen az olívaültetvények és a meredek teraszos szőlők kezelésére – hamar engedélyezték a drónos kijuttatást. Olaszország szintén kísérleti engedélyekkel indított, különösen a hegyi szőlőkre és az árvízveszélyes síkvidéki rizsföldekre fókuszálva. Lengyelország nagy, összefüggő szántóterületeivel szintén az élmezőnybe került a szabályozás liberalizációjában.

A közép-kelet-európai régióban a szabályozói megközelítés óvatosabb volt: Magyarország 2022-ben még a kísérletezés és az adatgyűjtés fázisában tartott. A Nébih és a növényvédőszer-gyártók megkezdték a közös munkát az engedélyezési kritériumok kidolgozásán, bevonva a drónos üzemeltetőket is a terepi vizsgálatokba.

Ez a folyamat aztán – több éves adatgyűjtés és jogszabályi előkészítés után – 2025-ben az első hazai engedélyek kiadásához vezetett, amelyet 2026 tavaszán újabb négy készítmény engedélyezése követett. Magyarország tehát ha lassan is, de határozottan halad azon az úton, amelyen a nyugat-európai versenytársak már korábban elindultak.

Az Agrofly Kft. az ágazat fejlődésének kezdetétől jelen van ezen a piacon, és aktív szereplőként járul hozzá a hazai drónos permetezés szakmai és szabályozási kultúrájának kialakításához.